Április 9-én Csíkszépvízen tartotta idei közgyűlését a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE). A rendezvényen a kolozsvári Sajtóház helyzetéről hallgattak meg beszámolót, megvitatták az Erdélyi Magyar Hírügynökség (EMH) fejlesztési lehetőségeit, a rendezvényt záró ünnepségen pedig bemutatták a MÚRE riporttáborainak alkotásaiból készült negyedik kötetet /Variációk gyimesi témákra/. A MÚRE által működtetett Spectator Alapítvány tulajdonában lévő kolozsvári (Rákóczi úti) Sajtóház kihasználásának nehézségeit, a további hasznosítás lehetőségeit ismertette beszámolójában Makkay József, a MÚRE Kolozs megyei területi elnöke. A 11 évvel ezelőtt, az Illyés Alapítvány támogatásával megvásárolt ingatlan eredetileg a kolozsvári szerkesztőségek egy részének közös otthona lehetett volna, ha sikerül finanszírozást találni a több emeletes, korszerű épület elkészítéséhez. Az ingatlan később a kolozsvári magyar újságíróképzést szolgálta. Mai elképzelések szerint újságíró-továbbképző központ kialakítását tervezik benne. A Gáspár Sándor által előterjesztett EMH-működtetés anyagi feltételeiről szóló kérést a közgyűlés az igazgatótanács hatáskörébe utalta. /K. Zs.: Felnőttképző központot tervez Kolozsvárra a MÚRE. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./ – Olyan szervezetet építettünk ki, amelynek mindeddig sikerült egybe tartania a romániai magyar újságíró-társadalmat – mondta Ambrus Attila, a MÚRE elnöke. Az elmúlt időszakban a MÚRE vezetősége tárgyalásokat folytatott a Magyar Újságírók Országos Szövetsége elnökével, s megegyeztek abban, hogy bármely romániai magyar újságíró tagja lehet a magyarországi szervezetnek is. Ezenkívül felvették a kapcsolatot a Román Sajtóklubbal, a protestáns újságírók szervezetével, s a MÚRE képviselete részt vett a Román Sajtóklub országos konvencióján. A tanácskozáson bemutatták a Sarány István, a Hargita Népe munkatársa szerkesztésében, a Gyimesekben a MURE által szervezett hagyományos riporttáborban készült riportokból összeállított kötetet. /(vajda): 15 éves a MÚRE. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 12./ A Variációk gyimesi témákra című riportkötet az Erdély felfedezése című sorozat negyedik kötete, anyagát a tavaly nyári riporttáborban gyűjtötték a résztvevők. A MÚRE közgyűlésén a testvérszervezet, a Vajdasági Magyar Újságírószövetség küldöttségével előkészítették a Határon Túli Magyar Újságírók Szövetségének létrehozását. /Szekeres Attila: Variációk gyimesi témákra. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 12./
2006. július 4.
Markó Béla a Szövetségi Képviselők Tanácsának marosvásárhelyi ülésén sérelmezte, amiért verse nem szerepelhet kicsengetési idézetként a Királyhágómelléki Református Egyházkerület iskoláiban, jelentette a marosvásárhelyi székhelyű Erdélyi Magyar Hírügynökség. Markó elmondta, hogy a zilahi református kollégium igazgatóját is felelősségre vonta az egyházkerület püspöke, Tőkés László, amiért ballagó diákok az ő fiatalkori versét akarták mottóként a ballagási kártyára írni. Markó szerint ilyen körülmények között az egyházban nem lehet demokráciáról beszélni. Tőkés László püspök meglepődve vette tudomásul, hogy egy olyan kaliberű felelős politikus, mint Markó Béla, holmi sajtópletykák tálalásával foglalkozik pártja legfontosabb döntéshozó testületének, az SZKT-nak az ülésén. Tőkés határozottan cáfolta, hogy valaha is azzal foglalkozott volna, ki kinek a versét hol és miként idézi. /Markó Béla cenzort kiált. = Reggeli Újság (Nagyvárad), júl. 4./
2006. augusztus 1.
Még nem rehabilitálták a Ceausescu-diktatúrában méltatlanul eltávolított Tőkés István (született 1916. augusztus 8-án) református lelkészt, az erdélyi magyarság és a református egyház reprezentatív személyiségét, akit politikai magatartása miatt a romániai rezsim megakadályozott abban, hogy gyülekezete akarata szerint püspök lehessen. Tőkés István egyik fiát, Tőkés Lászlót megfosztották dési segédlelkészi állásától, habár gyülekezete a rendőrség megfélemlítő akciói ellenére is kifejezte iránta való ragaszkodását. 1985-ben nyilvánosságra került: a Nyugatról ajándékképpen Romániába eljuttatott mintegy húszezer magyar nyelvű Bibliát a hivatalos szervek bezúzták és vécépapírt gyártattak belőle. Feltehetően hasonló sorsra juthatnak az egyház azon történeti dokumentumai – anyakönyvek stb. – is, melyeknek elkobzása már évek óta folyamatosan zajlik. Tőkés István volt teológiai professzor, egykori püspök-helyettes, az erdélyi egyház református orgánumának, a Református Szemlének eltávolított főszerkesztője, mint kényszernyugdíjazott Kolozsvárott él – írta húsz évvel ezelőtt a Hungarian Press of Transilvania (Erdélyi Magyar Hírügynökség). Tőkés István felidézte az egyházból történt eltávolításának okát. 1989. májusában egy gyűlésen felállt és azt mondta: aki az Úr Krisztus akaratával ellentétesen tevékenykedik az egyházban – akár püspök, akár más beosztású, vagy legyen állami szerveknél képviselő –, azoknak nem szabad engedelmeskedni. Másnap megjelentek a Securitate emberei az akkori püspöknél, intézkedtek. Tőkés Istvánt eltiltottak az igehirdetéstől és mindenféle szolgálattól. Később a püspök nyugalomba helyezte Tőkés Istvánt. A szolgálati időhatár az egyházban 70. év, ő akkor 65 éves volt. Tőkés István kilencvenedik születésnapja alkalmából a nyugalmazott teológiai professzor, volt püspök-helyettes húsz évvel ezelőtt írt tájékoztató felhívását közölte most a lap. /Frigyesy Ágnes: Köszöntjük a 90 esztendős Tőkés István teológiai professzort. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 1./ Tőkés István 1986-ban született tájékoztatójában leszögezte, hogy a református egyház püspökei és más vezetői folyamatos önkénnyel vezetik az egyházkerületek ügyeit: meghamisítják a zsinati és lelkészválasztásokat, akadályozzák az igehirdetést, megfélemlítik a lelkipásztorokat, gátolják a teológiai oktatás és nevelés megfelelő szinten tartását, a kiöregedő lelkipásztorok szükséges ütemű utánpótlását (mindössze 5-6 hallgatót vesznek fel az évi 80-90 jelentkezőből, amikor számtalan gyülekezet lelkész nélkül vergődik). Tőkés István és Tőkés László nem voltak hajlandóak e törvénytelen folyamatoknak szótlanul teret engedni. A tapasztalt törvénytelenségeknek igyekeztek gátat vetni az egyházi testületekhez benyújtott kérelmekkel és memorandumokkal. Ezekre válaszul Nagy Gyula kolozsvári püspök mindkettőjüket elmozdította állásukból. Mindezek miatt Tőkés István 1985 decemberében közölte a zsinati elnökséggel, hogy a romániai Református Egyházat ex lex állapotban lévőnek tekinti. /Tőkés István kényszernyugdíjazott teol. prof.: Tájékoztató felhívás. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 1./
